BLOG

10% vagy 40% önerő? Mit jelent az energetikai szigorítás a lakásvásárlóknak?

 

2. Mi az energetikai besorolás, és miért lett hirtelen ennyire fontos?

Az energetikai tanúsítvány azt mutatja meg, mennyire energiahatékony egy ingatlan, nagyjából úgy, mint a háztartási gépeknél az A–G skála.
Minél korszerűbb a szigetelés, a nyílászárók, a fűtési rendszer, és minél alacsonyabb az éves energiaigény, annál jobb besorolást kap a lakás vagy ház.
A bank szemszögéből egy korszerűtlen, drágán fűthető ingatlan nagyobb kockázat, mert a magas rezsi könnyebben veszélyezteti az adós fizetőképességét.
Éppen ezért logikus lépés, hogy a hitelhez szükséges minimális önerőt is ehhez a kockázathoz igazítják.

3. Konkrét OTP-szabályok: mikor lehet 10% önerő, és mikor kell 30–40%?

Az OTP új gyakorlata szerint az energetikai besorolás és az ingatlan elhelyezkedése együtt határozza meg, mekkora önerővel számolhat a vevő.

• 10% önerő:
  Olyan, jellemzően jobb energetikai besorolású ingatlanoknál, főként Budapesten és kiemelt nagyvárosokban, amelyek megfelelnek a bank által elvárt kockázati szintnek.

• 30–40% önerő:
  Tipikusan régebbi, korszerűtlen, D vagy annál rosszabb energetikai kategóriájú, főleg vidéki ingatlanoknál kérhet a bank jóval magasabb saját erőt.

A lényeg: a 10% önerő már nem „jár alanyi jogon”, hanem feltételekhez kötött – helyszín, energetika, kockázat együttese dönti el, milyen finanszírozási arány érhető el.

4. Példák számokban – olcsóbb ház, nagyobb önerő?

Tegyük fel, hogy két ingatlan között vacillál egy vevő:

• A) 40 millió forintos, jó energetikai besorolású, korszerű lakás egy nagyvárosban.

• B) 30 millió forintos, régebbi, gyengébb energetikai besorolású családi ház vidéken.

A vevő első gondolata: „A B) olcsóbb, biztosan kevesebb önerő kell hozzá.”​
Az új szabályozási logika alapján viszont könnyen előfordulhat, hogy:

• A) korszerű lakásnál a 40 millió forintos vételárhoz 10% önerő elég, azaz 4 millió forint saját erő.

• B) korszerűtlen háznál a 30 milliós vételárhoz viszont akár 30–40% önerő kell, azaz 9–12 millió forint saját forrás.

Vagyis paradox módon a „olcsóbb” ingatlanhoz kellhet a jóval magasabb önerő, miközben a drágább, de energiahatékonyabb lakás kevesebb önerőből elérhető.

5. Vidék, város és piaci hatások

A szigorítás különösen a használt, korszerűtlen családi házak piacát érintheti, főleg vidéken, ahol sok ingatlan gyengébb energetikai kategóriában van.
Szakértők szerint ez a szabály a jobb minőségű, energiahatékonyabb ingatlanok felé terelheti a fizetőképes vevőket, miközben egyes korszerűtlen házak iránt csökkenhet a kereslet.
Emellett várható, hogy felértékelődik maga az energetikai tanúsítvány, és az eladóknak is jobban megéri korszerűsítésbe, felújításba fogni, hogy kedvezőbb feltételekkel legyen finanszírozható az ingatlanuk.

6. Gyakorlati tanácsok lakásvásárlóknak

• Ne indulj ki abból, hogy „10% úgyis elég lesz” – először mindig nézd meg, milyen energetikai besorolású az ingatlan, és milyen banki finanszírozási szabályok vonatkoznak rá.

• Kérd el időben az energetikai tanúsítványt, vagy egyeztess róla az eladóval, mert ma már nem csak a rezsidet, hanem az önerődet és a hitellehetőségeidet is meghatározza.

• Gondold végig: egy jobb energetikai besorolású, kicsit drágább ingatlan hosszú távon rezsiben és finanszírozásban is kedvezőbb lehet, mint egy olcsó, de korszerűtlen ház.

• Mielőtt elköteleződsz, érdemes egyben áttekinteni az ingatlan értékét, az energetikát és a finanszírozási lehetőségeket – személyre szabott számítás nélkül ma már könnyű kellemetlen meglepetésbe futni.

7. Miért érdemes szakértővel egyeztetni?

Az új szabályok mellett a lakásvásárlás már nem csak ingatlanválasztás, hanem komoly finanszírozási stratégia is, ahol az energetikai besorolás kiemelt tényező lett.
Egy hozzáértő hitel- és ingatlanközvetítő abban tud segíteni, hogy a kiszemelt ingatlanokhoz konkrétan megmutassa, melyik banknál mekkora önerőre, milyen hitelösszegre és törlesztőre számíthatsz, és érdemes-e inkább egy jobb energetikájú otthon felé elmozdulnod.